Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


love. ~

2012.07.06

Életemben először találtam valakit, akitől utálok elválni, akár csak 5 percre is. Találtam valakit, akiből egyszerűen sosem elég. Aki elfogad olyannak, amilyen vagyok, és nem akar megváltoztatni, a saját képére formálni. Aki mellett rádöbbentem, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy a fontos szavakat kimondatlanul hagyjuk.

 

 

Ha eddig azt gondoltam, a hangja elképesztő, mert csendbe burkol, ha azt hittem, felülmúlhatatlan, ahogy az érintése élettel tölti meg a bőrömet, nos a csókja... a csókja nem is evilági. Bár szakértő nem vagyok, mivel csak néhány sráccal csókolóztam őelőtte, lefogadom, hogy egy ilyen csók, ez a csók, ez a tökéletes és páratlan csók csak egyszer akad egy életben.

 

 

A sztyeppéken mindig kéknek nevezik az eget, akkor is, ha éppen szürke - mert tudják, hogy a felhők fölött olyankor is kék.

 

A szerelem nem tudja, hogy mit jelent az a szó, hogy idő.

 

 

A szemét hagytam utoljára, mert tudtam ,ha egyszer belenézek, alighanem elveszítem gondolataim fonalát.

 

 

Ha huzamosabb ideig hétköznapi életet élsz, a szerelem maga a tündérmese lesz.